Kezdetét veszi a Hanuka nyolc napos ünnepe

Hanuka a zsidóknál a fények ünnepe, avagy a jeruzsálemi szentély újjáavatásának ünnepe. Hanuka ünnepe annak az időszaknak állít emléket, amikor a Makkabeusok – a szíriai görögök felett győzelmet aratva – véget vetettek a zsidók vallási üldöztetésének.

A Krisztus előtti II. században a Júdeát kormányzó görög uralkodó, IV. Antiochosz, az addig vallási önállóságot élvező Júdeában korlátozó intézkedéseket vezetett be, hogy elősegítse a hellenizmus térhódítását. Elhelyezte Zeusz szobrát a szentélyben, megszentségtelenítve azt, és arra kötelezte a zsidókat, hogy a Tóra szigorú tilalmát megszegve boruljanak le a városokban körülhordozott bálványok előtt. Ennek hatására Mátitjáhu felkelést robbantott ki, majd fia, Júda Mákábi vezetésével egy maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a túlerőben lévő szír-görögök felett, megtisztították a szentélyt, és újból felavatták azt. Ennek emlékére nevezték el az ünnepet Hanukának, ami héberül „felszentelést" jelent.

A templom elfoglalásakor újra használatba akarták venni a Szentélyt, s ehhez meg kellett gyújtani a mécsest (menórát). Az ott talált igen kevés olaj csodás módon nyolc napig égett a menórában, amíg sikerült tiszta, megszentelt olajat szerezni.

December tizedikétől minden este meggyújtanak egy gyertyát a Várdomb utca 4A. szám alatti zsinagógában.

A Hanuka, a zsidók legismertebb ünnepe a nem zsidók körében.